A Vojnits család, akik 1759-től Bajsa felének tulajdonosai, római katolikusok voltak. 1760-ban nagy gyorsasággal építettek egy kis templomot (méretei: 18,9 m hosszú és 5,6 m széles). Falai vályogtéglából készültek, tornya deszkával fedett volt. Harang nem volt benne. A kis templom a mai katolikus templom helyén állt. Egy 1786-os adat szerint a faluközpontban volt egy fából ácsolt harangláb, amelyet mind a három felekezet használt.

    1760 és 1784 között a bajsai hitközösség a topolyai anyaegyház leányegyháza volt, és a Szabadkáról kijáró ferences atyák látták el a hívek lelki gondozását. 1764-ben 28 katolikus családot 1767-ben, pedig már 379 katolikus személyt tartottak nyilván Bajsán.Mivel megnövekedett a katolikusok száma a Vojnits család vállalta egy önálló plébánia megépítését. Vojnits Lukács 1784-ben felépíette a paplakot.

    A hívek száma, pedig egyre nőtt. Roglaticán filiálé alakult, amely Bajsához tartozott. 1791-ben Bajsán 595, Roglaticán, pedig 82 hívő volt.

    1804. július 3-án Kollár György plébános a kalocsai érsektől engedély kért új templom építésére, ugyanakkor levélben fordult a Vojnits családhoz, hogy "Isten dicsősségére, a hívek lelki épülésére és a Vojnits család ékességére építtessen egy új templomot.

    1804. július 28-án az érsek engedélyt adott a templom építésére, és felkérte a Vojnits családot, hogy támogassa az építést, mivel ők a bajsai katolikus egyházközösség anyagi patrónusai.

    1806. április 9-én a Vojnits család férfitagjai gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, azt, hogy hogyan fogják előteremteni a templom építésére az anyagiakat. A három évi földbérletet, a vendéglő és a mészárszék össz bevételét, a birkák egytizedét és minden előrenemlátott bevételt a templom építésére fordítják. A gazdaságokon fennmaradt szalmát az elkövetkező évben téglaépítésre használják fel. Ha ez nem lesz elegendő, akkor a Vojnits család öt ága hozzáad még 1000-1000 forintot.

    A templomépítés anyagbeszerzéssel kezdődött. 1811-ben. A meszet Futagról, a stukatúrnádat Apatinból és Kupuszínáról, a szögeket Kúláról és Zomborból, a fazsindelyeket és többi faanyagot, pedig Bajáról szerezték be.

    A hívőknek kötelező volt résztvenni a munkában. A templommal párhuzamosan új plébánia is épült. 1815. márcis 30-án ünnepség keretében elhelyezték az alapkövet, a templom felszentelésére, pedig 1816. szeptember 9-én került sor. Ezután ötven személy részére ebéd készült. Az új templom  29 méter hosszú, 11 méter széles, tornya 32 méter magas, a belső magassága eléri a 10 métert.

    A kőműves Schrober Josef volt, aki a templomot felfalazt és a főoltárt elkészítette. A szentségházat, a szószéket és a keresztelő utat Vinces Vogl zombori szobrász alkotta. A főoltár képe (Mária mennybemenetele) és a két mellékoltár képét (szent Máté evangélista és szent Vendel juhaival) Schmidt Josef festő készítette. A padokat a kúlai Erlich Josef asztalos készítette. A kórusok padlózását és az ácsmunkákat Petro Imre, Nagy Márton és Tormási Ferenc bajsai malomácsok készítették.

    Az építéshez felhasználtak 80.000 fazsindelyt, 300.000 téglát, 1210 akó meszet (1 akó - 54.3 l), 130.000 zsindelyszöget, 776 font vasanyagot (1 font - 0.56 kg), 40 darab 10 öles fenyőgerendát,  40 darab 8 öles fenyőgerendát, 1.100 lécet, 120 sift szöget, 350 szöget a padlózáshoz, 5.000 lécszöget, 11.000 strukatúrszöget, 25 font strukatúrdrótot, 150 csomó strukatúrnádat.

    Az építés összköltsége 7666 forint volt. Ekkor egy lakóház 300, 1 pár csizma 13, 1.000 darab tégla 7, egy ebéd, pedig 4 forintba került.

Javítások, újítások

    1875-ben a tetőt fedő fazsindelyeket kicserélték.

    1888-ban javították a toronysisakot és a fazsindelyeket bádoglemezekkel váltották fel. A toronysisakon ma is jól látható az 1888-as évszám.

    Az   új orgona, amelyet Angster József organakészítő és segédje Müller János készített, 1895. február 22-én szólalt meg és ekkor szentelték fel az 1660 forintot érő, mechanikus elven működő hangszert, amely 10 regiszterén 506 síp található (a régi, kis orgona 1889-től használhatatlan állapotban volt és nem lehetett megjavítani).

    1898.augusztus 17-én 3 harang érkezett Bajáról, vas haranglábakka együtt. A harangokat (476 kg, 138 kg és 57) Bodicsi Sándor bajai harangöntő készítette. A harangok 1898 augusztus 18-án kerültek a tornyba. Előtte egy harang volt a toronyban, fa állványon.

    1899 tavaszán a budapesti Rétay és Benedek oltárok és Egyháziszerek gyárából meghozták a Jézus szíve és Mária szíve szobrokat, melyeket a főoltáron helyeztek el. Az egyházközözség több miseruhát és oltárterítőt is rendelt az említett gyárból.

    1907 nyarán Vöröss István temerini műfestő és aranyozó újrafestette a templombelsőt. Nemcsak a beázás rongálta meg a régi festést, hanem a gyertyák füstje is.

    1915. szeptember 15-én a két szélső harangot és az orgona 21 homlokzati sípját átadták hadi célokra, az Érseki Hatóság rendelete után.

    1921. január 30-án az egyházközösség megbízta Ocsenás András bajsai kőműves vállalkozót a plébánia felépítésével.

    1923. május 31-én Ocsenás András átadta az új plébániát. Az összköltség 450.000 jugoszláv korona volt, ebből a Vojnits család 100.000-et, a kalocsai érsek 150.000-et. A plébánia udvarából eladtak 312 öl területet (72.500 koronáért), a többit a hívek adták össze.

    1923.  május 31-én a hitközösség ülésén Böde József plébános javasolta, hogy indítsanak gyűjtést két kis harang beszerzésére, mert már 9 éve, csak egy harang szólt a toronyban.

    1924 októberében a szabadkai FERRUM öntödében egy 135 kg-os kisharang és egy 75 kg-os lélekharang készült. A kisharangon Szűz Mária, a lélekharangon, pedig Szent József képe látható, a felirat mindkettőn ugyanaz: Ferrum Subotica - Készült a kegyuraság és a hívek adományából.

    1928 tavaszán Böde János plébános, Csizmár Mihály kántortanító és Cvitkó Mátyás topolyai földműves adományából felépültek a templomkertben az úrnapi sátrak, illetve a négy kis kápolna.

    1930 októberében megrepedt a nagyharang, és csak az 1924-ben beszerzett harangok szóltak. A képviselők a gyűjtés mellet döntöttek.

    1932. júliusában egy zivatar ledöntötte a templomkeresztet.

    1932. augusztus 15-ére új kereszt került a toronyra, amelyet Bosnyák István készített. Nagysága 280 cm a gömbbel együtt, a gömb átmérője 75 cm.

    1938 januárjában a zágrábi Quirin Lebiš harangöntödéjében a 255 kg-os harangot újröntötték és rendeltek egy 510 kg-os nagyharangot is. A harangok Zágrábból vasúton érkeztek, Topolyáról, pedig ökörfogaton. 1938. március 12-én szentelték fel a harangokat. A nagyharangon Szent József képe látható és a következő felirat. Adományozták Bajsai dr. Vojnits József, Vojnits Béla, ifj Falzion Árpád és a bajsai hívek - Zagreb, 1938. A kisebb harangon a Rózsafüzér Királynőjének képe került. A felirat: Adományozták: Bacsa József, Csizmár kántor özvegye, Puhalák Lóra és Etel, Lelbach Gyuláné Vojnits Lenke és a bajsai hívek - Zagreb 1938. A nagyharang, még ma is szolgálja a bajsai híveket.

    1938-ban lourdes-i barlang épült a templomban, amit a topolyai Barna Lajos szobrász készített el.

    1953. december 20-án került sor az áram bevezetése a templomba.

    1960. február 15-én megkezdődött a templom tatarozása. A bajsai ZIDAR vállalat beállított egy szélfogó ajtót, új, betonoszlopos drótkerítéssel vették körül a templomot. Lakatos Etelka, topolyai kőfaragó új áldozóasztalt készített, valamint a padlót is kicserélték.

    1962 - templom belsejét újrafestették (1907 óta). A munkát Horváth László becsei műfestő végezte el segédeivel. A hívek különadományokkal segítették a munkát.

    1962. augusztusában Borsos Márton topolyai bádogos kicserélte a rothadt templomkeresztet a gömbbel együtt, így elnyerte a kereszt a mai alakját. A kereszt anyaga fehér tállemez.

    1968-ban a hívek önkéntes munkájával elkészült a hittanterem és egy fürdőszoba.

    1965. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján mutatták be az első magyar nyelvű szentmisét (erről a II. Vatikáni zsinat- 1962-1965  hozott döntést). Ehhez új úgynevezett szembemiséző oltárokat kellett felállítani minden templomban.

    1971. augusztus 15-én áldották meg a fehér prilepi márványból készült új zsinati oltárt, amelyet Gogolák László bajsai építésztechnikus dolgozott ki.

    1973 nyarán fejeződött be a négy harang villamosítása.

    1975-ben Neugebauer József és Mokány Béla megjavította a templomtornyot, valamint Kókai Béla és munkásai 150 cm magasságig műkőlapokat csavaroztak a templom külsejére.

    1981. október 24-én Rózsa Mihály topolyai villanyszerelő újravillamosította a harangokat: modernebb bécsi módszerrel.

    1984 májusában átjavították a toronysisakot - 1 négyzetméter faanyagot építettek be.

    1988 nyarán megjavították a plébánia tetőszerkezetét és lecserélték a cserepeket. Garázs és fáskamra is épült, valamint lebetonozták a hittanterem padlóját is.

    1991. augusztus 31-én négy új toronyablak (zsalugáter) került a harangtorony ablakaira.

    1994 nyarán újrafestették a toronysisakot, az úrnapi kápolnák tornyát, a templom csatornáit, valamint mohátlanították a tetőt.

    1998 nyarán került sor a plébánia tűzfalának az újraépítésére.

    Napjainkban a templom külső tatarozására lenne nagy szükség.

    Az egyházközösség 1350 lelket számlál. A plébániához tartozik még Panónia, Duboka, Srednji Salaš, valamint Emušic 150 hívővel. Vasárnaponként 180-200-an vesznek részt a szentmiséken, az ünnepi szentmiséken, pedig a hívek száma meghaladja a 400-at.

    Az ünnepi miséket a Szent Cecília énekkar énekei teszik szebbé. Az énekkar 25 bajsait számol.

     A templomudvarban található két szobor. Nepomuki Szent Jánosnak, a gyónási titok vértanújának a szobra. Ezt a szobrot Bajsai-Vojnits Pál állítatta 1817-ben. A templom jobb oldalán áll a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobra. Ezt a szobrot Kónszabó József és Liszka Márton bajsai lakosok emeltették.

    1996-ban a templom felszentelésének 180. évfordulójára Bégel András nyugalmazott bajsai tanító restaurálta mindkét szobrot nagy szakértelemmel és megmentette azokat a megsemmisüléstől.

    1998.szeptember 1-jétől Jósvai Saller Erzsébet neveli hitre a gyermekeket. 1994 február 1-től Brasnyó Ferenc tisztelendő gondoskodik a hívek lelki üdvéről. A kántor Damján Zsolt.

    Pár évvel az újratelepítés után, pontosabban 1755-ben Zákó István, aki pravoszláv vallású volt, felépítette az első pravoszláv templomot, amelyenek helyén a mai faluközpontban egy pravoszláv fakereszt áll. A mai pravoszláv templomot Dimitrije Zako, Zako Stevan unokája építtette 1806 és 1818 között. A tempolomot Szent Dimitrije tiszteletére emelték.

    A templom temetkezési helyként is szolgált a Zákó család tagjai számára. Két temetkezési hely van a templomban, táblájuk piros márványból készült. Az egyik táblán, amely alatt Georgije és Dimitrije Zákó nyugsznak,  a következő felirat áll: "Georgije ot Zako, Baišanski, umro 1859. g. u 75. godini zivota, pored oca svoga Dimitrija ot Zako, koji umre 1832. u 76.godini svoga zivota". A másik táblán, pedig: "blagorodna gospođa Ekatarina Zako ot Dulvez 25-go leta zivota, marta 28, leta 1839. smerno uvenuše. U tavnom grobu pokraj stare babe svoje pociva telo blagorodne gospođe Ekatarina Zako" felirat áll.

    Az  ikonokat 1854-ben Jovan Klajić festette. Az ikonok festését Georgija és Mária (leánykori nevén Tököly) Zákó pénzelte. Klajić az újvidéki Szent Jovan templom ikonainak befejezése után vállalta el a bajsai munkát. A festő az akadémiát Bécsben fejezte be és nagy tekintélyre tett szert úgy belföldön, mint külföldön.  A templomban a következő ikonok találhatóak (a címeket külön kérésre nem fordítom):

Sv. Dimitrije - a szent testsúly a jobb lábán van, jobb kezében lándzsát tart. A jobb lába előtt egy emberi fej és az ehhez tartozó felső test hever.   

Bogorodica - Isten anyja (Szűz Mária). A jobb kezében liliomot tart, a bal keze a mellén van. Az alsó ruhája lila, a felső, pedig világos rózsaszín, zöld béléssel.

Isus Hristos - Jézus félprofilban áll. Jobb kezével áld, balkezében, pedig egy sötétkék golyó található. Jézus alakja egy rózsaszín felhőn áll.

Sv. Jovan Kristitelj - Keresztelő János a felhőkön áll. Jobb kezével az égre mutat. A bal kezében hosszú, vékony kereszt zászlóval, amelyen a "Pokaisteja" szöveg áll.

Sv. Nikola - Az északi ajtón található ikon. Jobb kezével áld, a bal kezében kehely.

Arhanđel Mihailo - A déli ajtón található. Harci öltözékben, szürke páncélban. A jobb kezében tüzes kard, a bal kezépen kétserpenyős mérleg. A hátán szárny.

Az ajtók felett elhelyezkedő ikonok:

Hrist u Getsimanskom vrtu - Az északi ajtó felett található. A sötétből Jézus alakja tűnik ki, széttárt kezekkel. Mellette egy angyal alakja található a felhők között, kezében kelyhet tart. Jézustól balra három alvó apostol alakja található.

Tajna večera - A cári ajtó felett található. A hosszú asztal mellett beszélgető apostolok hármas csoportja van. Jézus található az ikon közepén, széttárja kezét az asztal felett, amelyen már csak a kenyér és a kehely található.

Hrist prekoreva apostole što spavaju - A déli ajtó felé festett ikon. Jézus három apostol mögött áll, az apostolok ülve alszanak. Sötétlila árnyalatokkal az éjszaka van kifejezve. Az árnyékok és a színek az alakok egymásközti viszonyait fejezi ki. Ez az ikon az egyik legszebb és legjobban sikerült ikon a templomban.

Ünnepi ikonok:

Rođenje Hristovo - A kép közepén Szűz Mária ül, Jézussal a karján. Jobbra tőle egy angyal, balra, pedig József található.

Sretenje - A középen Simeon áll, kezében a kis Jézussal. Jobbra tőle Mária, balra, pedig Anna áll.

Krštenje - Az ikonon Jézus és Keresztelő János található. Jézus kezét keresztben, a mellére tette, fejét kicsit megemelte. Szent János bal lábbal kilépet, jobb kezével Jézust kereszteli, a bal kezében hosszú, magas kereszt.

Vaskrsenje - Jézus a szarkofág felett lebeg. A jobb kezét felemelte, a bal kezében világosrózsaszín zászlós kereszt.Alatta három katona.

Preobrazenje - Jézus a hegyi beszéd közben, sütétszürke, földig érő ruhában. A háttérben Illés és Mózes van. Az ikon alján három apostol található.

Vaznesenje - Az apostolok két csoportban vannak, előttük Mária. Az egyik apostol térdel.

Silazak sv. Duha - A középen Mária ül, imára kulcsolt kézzel. Körülötte az apostolok találhatóak.

    Mivel a templom belső része igen fontos a vajdasági szerb építészet és az ikonfestészet szempontjából, törvény védi ezeket. Az ikonok a romantikus stílus uralkodása idején keletkeztek, ezért ennek a stílusnak a jegyeit viselik.

    A kelyhet és a tömjénfüstölőt Georgija és Mária Zákó ajándékozta a templomnak 1818-ban. Ezeken a tárgyakon "VR" pecsét található. A tömjénfüstölő és a kehely készítésének technológiája hazánkban nem volt honos ebben az időben, ezért nagy valószínűséggel állítható, hogy a mester külföldi valamint a klasszicista sítílus képviselője volt.

    A templomban található még  néhány üvegre festett ikon is. Ezek: 20x25 cm méretűek :Vaznesenje Hristovo, Uspenje Bogorodice, Sretenje, Sv Georgije, Sv. Dimitrije. Található még egy 38x56 cm mértű üvegre festett ikon is, címe Sv. Nikola.

    A templom egyhajós, alapja téglalap. Építésének dátumát a nyugati ajtó felett, a falba vésett 1818 is jelzi. A középső bejárat felett fekete színnel a1854 és 1893 évszámok valószínűleg a tatarozások időpontját jelzik.